A makrancos Kata

Seregi László balettjét, amely Shakespeare vígjátéka, A makrancos hölgy alapján készült, 1994-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház. A mű sikere tartós, a mai napig 150-szer került színre. A balett diadalában a zeneszerzőnek, Goldmark Károlynak is nagy szerepe van. Azonban, ha mégsem emlékszik Goldmark oeuvre-jéből erre a darabra, az nem véletlen, hiszen Goldmark sosem komponált balettet.

A 20. századi balettzenék tára hatalmas. Szergej Gyagilev, a legendás Orosz Balett vezetőjének működése révén olyan szerzők kezdtek el táncra alkalmas zene írásával foglalkozni az 1910-es évektől, akik a neves impresszárió felkérése nélkül alapvetően nem a balett irányában keresték kiteljesedésüket. Debussy, Ravel, Prokofjev, Sosztakovics, Poulenc, de Falla és természetesen Sztravinszkij hosszú időre megváltoztatták a komponisták balettről alkotott képét. Még a század közepén is születtek nagyívű alkotások – gondoljunk Prokofjev Rómeó és Júliájára, Hamupipőkéjére vagy Hacsaturján Spartacusára – azonban az 1960-as évektől új tendencia figyelhető meg. Az egészestés produkciókhoz elkezdték a már halott zeneszerzők műveit darabokra vagdosni, és a szükséges témákat kiegészíteni, egybekomponálni. Természetesen előtte is akadt példa arra, hogy korábban élt zeneszerzők műveit használták fel balettelőadásokhoz, azonban ilyen esetekben inkább csak hangszerelés történt. Chopin keringőit és mazurkáit Glazunov gyúrta a koreográfus Mihail Fokinnal Szilfidekké (Les Sylphides, Chopiniana), Manuel Rosenthal Offenbach darabjaiból válogatott a Párizsi vidámságokhoz, míg például Jean Françaix Boccherinit dolgozott át a Tánciskola című baletthez.

Seregi László (1929-2012), az Operaház kétségtelenül legjelentősebb koreográfusa az 1960 és 2000 közötti időszakban, már túl volt két nagysikerű Shakespeare-adaptáción, azt 1985-ös Rómeó és Júlián és a négy évvel későbbi Szentivánéji álmon. Mivel a dalszínház állandón nyüstölte újabb bemutatókért, elkezdte keresni a megfelelő zenét A makrancos hölgyhöz, azonban sokáig nem talált megfelelő zeneszerzőt. Mint mondta, „azt akarta a színház, hogy úgy dobjam fel a talpam, hogy egy Shakespeare-trilógia van mögöttem.” Szélsőségesen avantgárd zenére el lehet készíteni egy 8-10 perces darabot, de egy két és fél órás produkcióhoz klasszikusabb zene szükségeltetik. Autójának rádióján hallotta meg Goldmark Tavasszal című nyitányát. Ezután ásta bele magát Goldmark Károly életművébe, amelyben kisebbséget képvisel a szimfonikus zene (6 opera és 13 zenekari mű). A balett készítéséről szóló werkfilmben Seregi elmesélte, hogy a II. szimfónia harmadik tételében akadt rá arra a friss és invenciózus melódiára, amelyet Kata és Petruchio huzakodásához használt fel. Ezután egészen rövid részeket választott ki a fellelhető zenei anyagokból, azonban ezeket valakinek össze kellett dolgoznia. Hidas Frigyes végezte el ezt a nehéz munkát olyan szakszerűen, hogy partitúra nélkül alig lehet felfedezni, hogy hol végződik Goldmark Károly és hol kezdődik Hidas Frigyes zenéje. Seregi egyébként nem ekkor találkozott először Hidas Frigyessel, ugyanis 1975-ben Hidasra bízta A cédrus című Csontváry-balett komponálását. Goldmarkkal szerencséje volt Sereginek, hiszen nem volt, aki felszólaljon a zene eredeti koncepciójának megváltoztatása ellen. Nem úgy, mint a Spartacus esetében 1968-ban, ahol meglehetősen tiszteletlenül járt el Hacsaturján zenéjével, ugyanis Seregi Pál Tamás karmesterrel nemcsak megvágta az eredeti partitúrát, hanem a számok sorrendjét is megváltoztatta. Nem véletlen, hogy a főpróbán, ahol Hacsaturján először találkozott a tudta nélkül átdolgozott darabbal, kis híján infarktust kapott, mivel az elsőként felcsendülő zene eredetileg balettjének végén szerepelt.

A makrancos Kata zenéje alapvetően tizenegy Goldmark-műre épül. Ezek között megtaláljuk a Goldmark pályáján áttörést jelentő Sába királynője című opera részleteit. A wagneri zenedrámából és a francia nagyopera műfajából egyaránt táplálkozó, 1875-ben, Bécsben bemutatott zenemű balettbetétje szinte teljes egészében belekerült a balettbe, de több különböző helyre. Ez a balettbetét az egyetlen olyan részlet, amely valóban színpadi tánc számára íródott. A balett jelenlegi anyagában megtaláljuk Goldmark két szimfóniáját. Az elsőt, amelyet Falusi lakodalom címmel látott el – ennek is igen sok részét vette át a balett – és a II.-at is. Ez utóbbi második tételéből származik az a zene, amikor Petruchio fürdik, a harmadik tételben ráakadhatunk Kata és húga, Bianca fogócskázására az I. felvonásból, valamint az esküvői szertartás elejére. A fenti részekből látható, hogy Seregi tényleg nyúlfarknyi részletekből állította, állíttatta össze balettjének anyagát. A nyitányokat (Tavasszal, Itáliában, Ifjú napjaimból, Saphho, A leláncolt Prometheus) szintén motívumokra darabolták. A nyitánynak vagy hangversenynyitánynak nevezett művek egyébként sokkal inkább szimfonikus költemények, programzenék, amelyeknek a koreográfus adott más tematikát. Goldmark másik három nyitánya, a Zrínyi, a Sakuntala és a Penthesilea viszont kimaradtak a válogatásból, az első nyilván magyaros dallamai, a második a keleties vonások miatt nem felelt meg Seregi László elképzeléseinek. A balett zenéi között ugyanakkor megtalálható két scherzo, az A-dúr és az e-moll. A mű végleges formájának kialakításában nemcsak Hidas Frigyes vett részt, hanem Dala Péter kanadai-magyar származású karmester is, aki 1995-ig a balett számos előadását vezényelte.

Érdekes egyébként megnézni, hogy a világban kevés Makrancos hölgy-balett létezik. Nyilván mindnek nem mehetünk utána, de a méltán híres, John Cranko-féle Domenico Scarlatti zenéjének felhasználásával készült 1969-ben. Ebben a változatban Kurt-Heinz Stolze dolgozta össze a Scarlatti-zenéket, míg Jean-Cristophe Maillot Sosztakovics muzsikáit találta alkalmasnak a saját változata számára 2014-ben. Bárhogyan is, a Seregi László által megálmodott balett-táncszínház azonnal nagy sikert hozott, mivel Goldmark zenéje kiváló, élvezetes és nagyon egynemű muzsika, amely invenciózus dallamaival, pompás, romantikus hangszerelésével a lehető legjobb alapot nyújtja a vérbő, reneszánsz vígjáték táncban történő kibontásához.

GARA MÁRK